Sziasztok! Sajnálom, hogy hosszú hosszú ideig nem írtam a blogba be jegyzést. De sajnos az író társnőm abba hagyta ezt a történetet. Nem tudom, hogy ő hogy akarta volna folytatni a sztorit Lily szemszögéből. Én így képzeltem el......
*Lily szemszöge*
Sötétség.... Félelem... Mi történt velem? Lassan nyitom ki a szemem. Pislogok párszor míg meg szokom az utcán világító lámpa fényét.... Egy pillanat. Mit keresek én egy utcában? Jobban szemügyre vettem a helyet. Egy sikátorban vagyok... Lassan, nyögdécselve ültem fel. Iszonyatos fájdalom nyílalt a tarkómba. Hol a táskám? Ide-oda kapkodtam a fejem. El tűnt a táskám és vele együtt a mobilom is. Remek... Mi jöhet még? Nehezen, de sikerült fel állnom. Ekkor vettem észre, hogy a táskámon ültem. Kínomban el nevettem magam. Gyorsan ki vettem a táskából a telefonom és meg néztem, hogy mennyi az idő. Hajnali 2. Lépteket hallottam a hátam mögül. Egyre csak közeledett felém. Léptei hangosabbak lettek.
- Végre fel ébredtél. - hallottam meg hangját. Le hajoltam a táskámért és a vállamra dobtam.
- Nem mész te sehová - kapta el a karom.
- Engedjen el - kezdtem el kiabálni. - Engedjen el - mondtam újra. Majd nehezen, de sikerült ki szabadítanom kezemet a szorításából. Futásnak eredtem, de ő jött utánam. Sikerült! Ki értem a sikátorból. Ide-oda kapkodtam a fejem, hogy most merre menjek. Végül balra fordulva futottam tovább. Pár perccel később el kapta karom és vissza húzott.
- És most szépen játszani fogunk. - mondta
- Segítség! Könyörgöm segítsen valaki! - kiabáltam zokogva, de semmi.
- Hiába kiabálsz Baby. Rajtad már csak én segíthetek.
- Segítség! Segítség! - kiabáltam.
- Ereszd el a lányt! - hallottam meg Zayn hangját. - Nem mondom még egyszer.
- Úgy látszik meg jött a herceged. - lökött el én pedig sikeresen a földre estem. Nem sok mindent láttam, hogy mi zajlik a két fiú között. De pár perc múlva Zayn felém közeledett.
- Jól vagy? - nyújtotta kezét, hogy fel segítsen.
- Igen. Köszönöm - öleltem meg. Amit ő viszonzott. Szorosan zárt karjaiba. Szaggatottan vette a levegőt.
- Most már minden rendben lesz - suttogta.
- Nekem most haza kell mennem
- Haza kísérlek
- Egyedül is haza találok! - vágtam oda neki bunkón.
- Ez a hála amiért meg mentettem az életedet?
- Majd holnap a suliban találkozunk. - majd el is indultam.
*Másnap reggel*
*Suliban*
- Szia - mentem oda mosolyogva Sarah-hoz aki épp a szekrényében kutatott. Nem válaszolt. Még rám se nézett. Olyan fura lett. Fekete cipő, fekete gatya, fekete felső és fekete táska. Ez nem rá vall.
- Sarah mi a baj? - kérdeztem mire rám nézett.
- Meghaltak..... Az én hibám.... - mondta
- Kik haltak meg?
- A szüleim.... - suttogta.
- Részvétem. - tettem kezem a vállára. Aztán meg pillantottam Őt. Haja belőve, egy laza felső fekete a térdénél kivágott cső gatya és egy bakancs volt rajta. Tekintettem hamar le vettem róla.
- Beszélhetnénk? - kérdezte
- Nem - mondtam bunkón.
- Mi ütött beléd Lily? Olyan más lettél. - nézett rajtam végig.
- Zayn. Felejtsük el egymást. - mondtam.
- De miért?
- Nem pazarlom az időmet egy magad fajtára. - azzal el is indultam volna. De ő a karomnál fogva vissza rántott és meg csókolt. Körülöttünk mindenki tapsolt fütyült.
- Nem próbálnánk meg új lappal? - kérdezte mikor ajkaink el váltak.
- De igen - mondtam mosolyogva.......
